9. rész. #Szörnyűnap

Hát sziasztok, nem nagyon vagyok boldog, hiszen az előző részhez egy komi sem érkezett. Remélem ehhez már több lesz. Jó olvasást!:)

*Bianca szemszöge*
Austin, az a szex még Justin előtt volt. Én már őt szeretem, nem érted? - mondtam neki nyugodtan, majd a végére elmeltem fel a hangom.
Nem hiszem el! - kacsintott
Nem is érdekel. Takarodj innen! Most! - kiabáltam rá.
Majd kiviharzott. Utolsó mondata az volt, hogy még vissza jövök.
*10 percel később*
Justin! Justin! - kerestem az egész házban.
Hívtam, de kivolt kapcsolva.
Vajon holvan? Miért ment el? Miért nem veszi fel a telefont? Miért nem szólt, hogy elmegy? - gondolkoztam..
Már 3x hívtam, de kivan kapcsolva. Kezdek nagyon ideges lenni.. Várok reggelig, hátha fel hív.
*Justin szemszöge*
Elmentem arra a helyre, ahol először voltunk Biancával. Nem sok időt voltam ott, mivel nagyon fájt amit tett. Nem bírom ezt nélküle. Mindeféle gondolatok jártak a fejembe.
Elmentem a haverokkal este bulizni. Lefektettem 2 csajt. Próbálom Biancát elfelejteni, de nem megy. Túl nehéz. Majd előkerült a rég nem látott kis tasak.
Én nem akartam, de a haverok miatt muszály volt. Majd szippantottam. Buliztunk még, majd felmentem a tetőre. Most a buli se volt jó. Untam a bulit, Untam a csajokat,
Untam az életem, Untam mindent. Majd egy elhamarkodott döntés miatt leugrottam a tetőröl, aztán elsötétült minden.
*Bianca szemszöge*
Anya nincs itthon megint.. Ez a munkája már az agyamra megy. Mikor már majdnem elaludtam, hajnal fél négy..
*Csöngettek* 
Ki helet az ilyenkor? - szaladtam le a lépcsőn.
Kinyitom majd látom, hogy a rendőrők azok.
Jóestét! Maga Bianca Kethy?
Jóestét! Igen én. - válaszoltam, remegő hangon.
Sajnálattal közöljük, hogy barátja öngyilkos lett!
Hogy mi-micsoda? - szédültem el, a lábaim pedig majdnem össze csuklottak.