- Mi volt ez? - kérdezte Justin, miközben már majdnem szét robbant az idegtől.
- Nem tudom, egyszer csak megcsókolt. - néztem Jusra kétségbe esve.
- Ezt nem tudom elhinni. - járkált fel és alá. - Bianca! közeledett hozzám, majd megfogta a kezem. - Tudod nekem Alex a legjobb haverom, ő ott volt velem mindig és
most nem tudom mi ütött belé. Ez nagyon rosszul esett, nem tudtam volna elképzelni, össze vagyok zavarodva. Légyszi most elmész? Kérlek érts meg! Fel kell dolgoznom ezt.
Ne haragudj de ez nekem most nagyon sok volt! - Próbált nem meg bántani, de én akkor is féltem.
- Ugye rám nem haragszol? - szorítottam meg a kezét.
- Kérlek! - hajtotta le fejét.
- Jó! Megyek. - majd adtam egy puszit a homlokára és szó nélkül kiléptem az ajtón. Nem értem rám miért haragszik. Amikor az ő drága haverja a bűnös. Komolyan nem értem Justint.
*Justin szemszöge*
Igazából Biancára nem haragudtam, vagy is nem tudom. Mert Alex ilyet sose tenne. Lehet, hogy még is Bianca kezdeményezett? De jó lenne, tudni az igazságot.
De az biztos, hogy Alex nem lehetett. Ő nem tenne ilyet. Vagy mégis? De Bianca se tenné meg velem. Vagy mégis? - egész éjszaka gondolkoztam. Nem tudtam elképzelni róluk.
De választanom kell. És Alexre szükségem van, mint barátra! Fáj. De mit tudok tenni? Ha ezt nem teszem meg akkor valamelyiküknek fájni fog. És ezt nem akarom. Mert szeretem őket! De Alex azért csak, 16 éve a barátom.
Másnap reggel beültem a kocsimba, majd elmentem Biancához letudni ezt az egészet.
-Becsöngettem-
- Szia! - nyitotta ki az ajtót Bianca. miközben próbált meg ölelni, de én óvatosan eltoltam magamtól.
- Figyelj! - akadtam meg
- Mi az Justin? -kérdezte kíváncsian, sejtve mit mondok majd.
- Szakítanunk kell. - nyögtem ki nehezen, mire Bianca megtorpant és láttam, hogy most törtem össze a szívét. Láttam ahogy könnybe lábadt a szeme, láttam benne a fájdalmat és az érzelmeket.
- Hogy mi? Miért? - kérdezte remegő hangon. Nagyon fájt, hogy így kellett látnom.
- Alex már régóta a barátom és... - fejeztem volna be. De nem hagyta.
- Hogy mivan? Alex miatt szakítasz velem? Komolyan képes vagy erre? Milyen ember vagy te? Hmmm.? Nem hiszem el. - Hallottam mondataiban a fájdalmat és az utálatot.
- Hidd el ez nekem is fáj, de jobb lesz így! - próbáltam vissza tartani, hogy elsírjam magam. Pedig nem szoktam sírni.
- Igen? Jobb lesz? Akkor legyen neked jó. Mások érdekét ne is nézd. Hát igen, ez az a híres Justin Bieber. - vágta hozzám bántó szavait.
- Sajnálom. - mikor kimondtam ezt a szót. Becsapta az ajtót, úgy, hogy szinte az egész ház beleremegett.
*Bianca szemszöge*
Hogy teheti ezt velem? Mért csinálja ezt? Egy csók volt, ráadásul nem is én kezdeményeztem. Jézusom, mennyire naív Justin. - zokogtam.
De megmutatom neki, ki az a Bianca Kethy. Majd fel hívtam Hollyt, hogy jöjjön ide. Mikor ideért elmeséltem neki mindent, őt is eléggé meglepte a story.
Majd elkezdtünk készülni az esti bulira. El kell felejtenem JUSTINT. Nem szabad miatta szomorkodnom. Amikor elkészültünk el is indultunk a CK-ba. El hívtunk pár
táncos fiú haverunkat. Mikor oda értünk a buliba, mit kellett látnom? Mit? Hogy ez a szemét, egy csajjal smárol. Na most telt be a pohár. Rohantam oda hozzá..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése